"Nem megoldás hogy ideiglenesen befogadunk. Átmenetileg az,de olyan világot élünk ahol az ideiglenes azt jelenti megmenekült,többé nem SOS.
>Pár napot nyerünk nekik legalább,aztán találunk neki gazdit!<-szokták mondani.
Bárcsak így menne,hogy megmentem,kihozom,rendberakom és jön is a telefon hogy ő kell nekem imádom! Az ideiglenes befogadás arról szól,hogy vállalod-e a kockázatot hogy a nyakadon marad. Kellenek ideiglenes befogadók,persze hogy kellenek! De ha utána elfelejtik őket és gazdi meg sehol,akkor mi lesz a kutyával vagy macskával? Jobb esetben a befogadója azt mondja hogy kötődöm hozzá,a két kutyám mellé befogadom sajátnak. Na és akinél nem 2 saját van? Velük mi lesz? A szomszédok általában annyira kedvesek hogy feljelentik az ideiglenes befogadót hogy túl sok kutyát tart. Aztán megint jön a felhívás hogy a SOS mennie kell,jobb esetben újabb befogadó,újabb tortúra,rosszabb esetben már az sincs és irány vissza a rácsok mögé valamelyik telepre.
Minden csak addig hír amíg szem előtt van, az kb 4-5 óra hossza.
>Szegény!Meg kell menteni!Valaki hozza ki!<-valaki kihozza. >Jujj de jó,angyal vagy! Olyan aranyos az a kutya!< -aztán ennyi. Elveszik a facebook világában és többé nem emlékszik rá senki sem, csak az aki kihozta.
Az ideiglenes befogadó azért segít, hogy az állatoknak segítsen. De rajta segít valaki? 10 ideiglenesben levő kutyiból 1 gazdisodik. Macskákból jó esetben 3.
Akiknél így is több van a kelleténél, velük mi lesz? Azoknak a kutyáknak jó hogy megmenekültek? Mindegyiknek saját gazdi kellene! Saját család,saját élet,nem pedig a közösködés,a folytonos nyafi hogy engem-engem, engem simizz!
De ha csak addig figyelnek rájuk, ameddig SOS a helyzetük, akkor mit várunk? Hogy minden ideglenes bevállaljon 10 kutyát és a velük járó feljelentéseket?
Ideiglenes befogadóként azt mondom hogy nem megoldás. Átmenetileg jó a kutyának, de hosszabb távon nem.
Előbb a kimentetteket kellene gazdihoz segíteni, hogy legyen hely a megmentésre váróknak. De sajnos ezt nem látja át mindenki!
Előbb-utóbb ha nincs gazdi a megmentetteknek, nem lesz senkinél sem hely a mentésre váróknak!!!"
Tegnap olvastam ezt a néhányt sort a FB-on és nagyon szíven talált, mert pont ezek a kétségek fogalmazódtak meg bennem is. Blanka eddigi egyetlen érdeklődői visszamondták, de azt is úgy, hogy nekem kellett rákérdezni, nem volt elég vér a pucában, hogy elém álljanak és azt mondják: "Felmértük a helyzetünket, nem merünk vállalni még egy kutyát a meglévő mellé."
A döntésüket megértem, nem kérdőjelezem meg, dicséretes, hogy vannak emberek, akik még képesek felmérni a határaikat. De az rosszul esett, hogy így kellett megtudnom.
A csaj akitől kaptuk Blankát, szarik ránk, ígéretével ellentétben nem is hirdeti Blankát, mindig csak újabb és újabb, s.o.s. megmentendő kutyusokat posztol az üzenőfalán, ráadásul Blanka oltási könyvét se bírta elküldeni, már több, mint egy hónapja.
Úgy érzem cserben hagytak minket és kihasználták a segítőkészségünket.
Szeretjük Blankát, nem azzal van a bajunk, hogy itt van. Hanem azzal, hogy egy hónapól volt szó és arról, hogy segítenek.
Az egy hónap régen letelt, igaz mi mondtuk, hogy ha nincs végleges gazdi ne rángassuk őt, érző lény, szüksége van a biztonságra. Nálunk szemmel láthatóan jól érzi magát, egyre vidámabb és felszabadultabb. És végtelenül hálás. A szívem szakad meg, amiért nem kell senkinek, az az egy vigasztal, hogy ő ezt nem tudja.
Rosszul érint a dolog, mert a férjemet és a szomszédot is mintha becsaptam volna, pedig nem az én hibám. Szerencsére egyikőjük sem hibáztat és nekik sem gond, hogy Blanka marad még.
Lilike viszont egyre nehezebben viseli, hogy Blanka itt van és osztozkodnia kell a figyelmünkön.
Pedig igyekszünk egyformán figyelni rájuk, de mivel Lili nem olyan hízelgős, Blanka meg egyből bújik ha kimegyünk, így óhatatlan, hogy a kis fóka kitúrja őt...
Ha sétálni megyünk akkor játszanak, és szemmel láthatóan jól érzik magukat együtt, de Lili egészen másmilyen, ha csak őt visszük. Mintha vigyorogna, hogy végre csak "MI" vagyunk!
Persze lehet csak túlreagálom, mindenesetre az biztos, hogy ha Blankának sikerül végre gazit találni, akkor legközelebb csak akkor vállalkozunk ideiglenes befogadásra, ha külön kertünk lesz, nagyobb térrel a kutyáknak és csak olyan szervezeten keresztül, akik szerződéses formát és valós segítségnyújtást biztosítanak.
Juci! Lilit túl reagálod! Gondolj csak bele, ha lesz gyereked, aztán lesz neki tesója!
VálaszTörlésHa ti befogadtok valakit a falkába, akkor Lilinek tudomásul kell venni és neki is befogadni. Nem? Ha majd babátok születik arra is megsértődik???
Egyébként nagyon sajnálom, hogy Blankát nem vitték el!!!
A gyerek más, mert ő egyértelműen előrébb van a falkarendben, mint a kutya, akkor is ha most még Lili a mindenem.
VálaszTörlésCsak amiatt jutott eszembe, hogy szegényt zavarhatja Blanka, mert ha véletlenül a Lilkó örülne, akkor a kis dundika azonnal kitúrja..
De nem lehet rá haragudni. :) Csak szeretetre vágyik. :)
Nekem is hasonlók jutottak eszembe, csak nem úgy, hogy majd a babátokra lesz féltékeny Lilkó, hanem mindig féltékeny lesz a többi kutyára, ha lesz Nektek, akkor is, ha nagyobb a kertetek.
VálaszTörlésDe ez természetes, mert a testvérek is pontosan így féltékenyek egymásra, főleg az idősebb testvér sajnálja, hogy már nem csak vele foglalkoznak, közben meg örül, hogy van játszópajtása, és egy olyan partnere, aki vele egy szinten van. A testvéreken se lehet másképp segíteni, csak mindegyikükre szánt külön idővel, és egyforma szeretettel.
Azért tényleg nagyon jó lenne, ha Blankának sikerülne gazdit találni, de sajnos neki is egyre nehezebb lesz megszoknia egy új helyet, minél többet van Veletek. Úgy látszik, Magyarország még nem elég fejlett az ideiglenes örökbefogadáshoz :(((
Tesóm, arra gondoltam, hogy varrhatnál Blankának egy kabátkát "Örökbe fogadható vagyok!" felirattal, így séta közben magát tudná hirdetni. :D Mert a villamoson, buszon mindig búgnak, hogy milyen okos, meg gyönyörű, de hülyén veszi ki magát, ha azonnal lecsapok, hogy "Csókolom, örökbefogadható!"
VálaszTörlés